2013. november 17., vasárnap

1 Szokatlan nap....

                                      Jessicca szemszöge....


Mint minden nap kivétel szombat vasárnap haha nagyon jó vicc.De itt poshadok ebben az intézményben vagy is a suliban...Éppen Töri órán vagyunk és persze el felejtettem tanulni így neki láttam lapulni hogy ne vegyen észre hogy itt vagyok....
-Hé Jess tanultál? - kérdezte tőlem sok kedves szeretettel Lauren a barátnőm.Gondoltam magamba szerinted azért lapulok mint egy egér a szekrény alatt.Csak meg forgattam a szemem ezzel jelezve hogy nem...De ahogy látom Katy és Rose el vannak éppenségel ha
 jól látom zenét küldenek át a másiknak,ők is figyelnek az órán.Nézzek körbe a teremben keresem Lexit áh meg van ja ép felel a tanárnál..Lauren meg mellettem kockul a telefonján..És 3..2...1.. és végre vége az órának ugrottam fel a helyemről és kezdtem el pakolni de nem csak én szinte mindenki......Gyorsan ki siettem a teremből és követett a négy barátnőm....
-Na jó mára elég ebből a pokolból - jelentette ki Lexi
-Hát ja,na menjünk edzésre - mondta Lauren.És mind az öten el kezdtünk sétálni a part felé mert ott szokott lenni a röplabda edzéseink...Mikor oda értünk ebben a meg szokott Los Angelesi hőségben át öltöztünk és mentünk a pályára edzeni.....
                                                         3 órával később

-Lányok mára ennyi ügyesek voltatok mint mindig - jelentette ki Chealse az edzőnk.Mi bólintottunk egyet és mentünk az öltöző felé.Amint át öltöztünk indultunk haza fele...Fél úton Lexi és Lauren meg Katy le tért mert ők arra fele laknak..Így ketten mentünk tovább Roseval de ő is le tért aztán.Így mehettem haza fele de már csak egy sarok..Már csak egy sarok...Hajtogattam magamba és tádáá haza értem,elő halásztam a tatyómból a bejárati kulcsomat,ami 5 perc alatt meg lett és be mentem az anyámmal közös házunkba...Le vettem a cipőmet,és mentem a konyhába enni....Gyorsan össze ütöttem egy tojás rántottát meg kakót és neki láttam enni.Mikor végeztem bele raktam a mosogatóba a tányért és a bögrét.Amikor ezzel is meg voltam be mentem a nappaliba...És tévézni kezdtem el..De valami furcsa hol van az anyám hisz mint mindig ez ugyan olyan szokatlan nap mint minden más nap...De lehet ma sokáig dolgozik,gondolkozásomat az ásításom szakította meg..Szóval fel mentem és le zuhanyoztam aztán le feküdtem aludni.....
                                                       Hajnali 2 körül

Arra keltem fel zihálva hogy csörög a lenti telefon most komolyan ki hívhat ilyenkor.Dühösen fel ugrottam az ágyamból és le futottam a lépcsőn.Fel vettem a telefont én meg mérgesen bele szóltam..
-Tessék ki akar zavarni várjon...Hajnali 2-kor? - kiabáltam bele a telefonba,és vártam a választ.
-Elnézést de kötelező ilyenkor szólniuk a mentősöknek - mondta asszem  férfi hang a túl oldalon.
-Te mi az a kötelező - keltem ki maganból
-Részvétünk de az édesanyja autó balesetet szenvedett és nem tudtuk az életét meg menteni - mondta a másik hang én le hőköltem hogy mi az anyám halott...Nem tudtam reagálni inkább le raktam a telefont....És fel szaladtam a lépcsőn be a szobámba ahol be csaptam az ajtót és sírva le ültem az ajtó előtt közvetlen....
Nem tudom el hinni össze törtem lelkileg.......Egyszer csak el aludtam a földön.............Reggel arra keltem hogy vörösek a szemeim a fejem csak úgy lüktet és a legrosszabb emlékszem hogy mi történt tegnap este.Nagy nehezen fel keltem és meg próbáltam fel hívni Laurent de a helyett ő hívott engem...
-Jézus jól vagy Jess részvétem láttuk a tévében - mondta bús hangon Lauren.
-Igen jól vagyok és köszi La.a lányok? - kérdeztem tőle
-Itt vannak és ők is sírnak még mindig egész este nem aludtunk - mondta és bár nem láttam éreztem hogy le gördül a szeméből megint egy könnycsepp.
-Most mi lesz velem La mi lesz? - kérdeztem barátnőmet
-Anyámék üzenik pakold össze a cuccaidat és költözz ide míg nem történik semmi - mondta
-Rendben akkor majd megyek szia - köszöntem el barátnőmtől de meg sem vártam a válaszát le raktam a telefont és el kezdtem pakolni....
Összes ilyen bőröndömet tele pakoltam a cuccaimmal.Mikor kész lettem el indultam Laurenékhez ami nehezen ment ennyi bőrönddel de valahogy oda értem 25 perc alatt.Amikor  az ajtó előtt voltam be csöngettem és Lauren nyitott ajtót meg ölelt és be tessékelt a sok cuccommal együtt.Le vettem a cipőmet és be mentem a nappaliba ahol volt mindenki,meg öleltek sorban és részvétüket nyilvánították nekem....Mire át beszéltünk mindent a lányok haza mentek Lauren szüleinek el kellett menniük de mondták hogy majd jönnek későn.Én még egyszer vissza mentem a réi házunkhoz Laurennel és meg néztem utoljára a posta ládánkat..És volt egy levél benne bíróság címmel...
-Nyisd ki - utasított Lauren én rá néztem és ki nyitottam és ez állt benne:..........


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése